Nos, hogy is telik egy hozzám hasonló falusi gyermök nyara, akinek olyan faszagyerekek a haverjai, amilyenek ritkán születnek egy évezred alatt? Így:
-Temerin: Voltam nem oly rég középiskolás, bizony ám, a zentai Egészségügyi középiskola Gyógyszerész-technikusai közé tartoztam, akikkel olyan mélységes barátságot kötöttünk az együtt töltött négy év, s az azóta elmúlt, külön töltött egy év alatt, hogy idén se maradhatott volna el egy nap (az ifit leszámítva), hogy ne találkozzunk nagyobb számban egymással. Ati volt az ötletgazda, úgy mint tavaly is, hogy egy estére szállást nyújt valamennyiünknek, illetve táplálékot, amit természetesen segítettünk elkészíteni (s hamar el is fogyasztani =D ). Az odaút nem egy kéjutazás, aki tudja, milyen P
Azért vannak a jó barátok... =)
-Tiszán töltött délutánok persze kihagyhatatlanok, pancsolás, labdázás, egy kis úszás, végül pedig kifekszünk a napra, hogy az ne adjon színt a testünknek...mert hogy nem ad... =(
-Egy este Padén: Huh, nem ma volt már az sem! Nem sűrűn jártunk sosem Bánátba szórakozni, de ez egyszer elmentünk, mert búcsú volt, meg ingyen diszkó. Először valami házibuliban köttünk ki, ahol senkit nem ismertünk, majd onnan látogattunk el a diszkóba. Jó sokan voltak ahhoz képest, amire számítottunk, de fél óra táncikálás után döbbentünk rá, hogy rajtunk (3 lány) kívül senki sem táncol. Ennyit erről a jónépről! No de volt egy kis műsorunk is a partifészek előtt (figyeld,besz@rsz): Volt ott valami lyuk pár méterre a bejárattól, amiben futnak a vízvezetékek stb. Nos, ez valami deszkával volt lefedve, persze a részeg majomnak rá kell mászni, nehogy már legyen egy kis esze. A deszka beszakadt, a fiatalúr meg egyszer csak eltűnt. Ahogy esett, valószínű megnyithatta a csapot, mert egy az egyben szökőkút lett a kis lyukból. Olyat kacagott ott, ki csak arra járt, hogy azt szavakba nem lehet önteni!
-Burek szülinap: Minden évben megrendezésre kerül az Ifjúsági játékok sztárcsapatjának, a Gogeta moholi tagjainak közös születésnapja. Ez felénk mindig hatalmas nagy bulinak számít, jöhettek itt nekünk Project X-szel, nagy lófitty az ehhez képest. =D Sok ember, sok helyről összegyűlik, egy darabig szól az év legtöbb nagy slágere, majd élő zene veszi át a hatalmat (szinti +szakszofon), s nekiindul a véget nem érő mulatás, csárdás, kolo, vonatozás, meg minden, ami kell. Idén sem ért csalódás, nagyon jó volt a buli, fiúk!
-Persze egy nyárból sem hagyható ki az a jó szokásom, hogy lebetegszem. Így történt ez egyik héten, mikor is olyan lótablettákat kellett szednem, hogy össze-vissza csináltam magam, míg lenyeltem egyet. Ennek köszönhető, hogy a Garage-partin (garázs,ha valaki nem értené...) nem fogyaszthattam abból a jó minőségű Jagdtraumból (ami mellesleg Jägermeister-t volt hivatott helyettesíteni). Mondjuk annyira nem bántam, mert megijedtem, ahogy ránéztem!
-Prison koncert: az elmaradhatatlan dolog, hogy egy hónapban ne menjek legalább egyszer az ő koncertjükre. Úgy esett, hogy Zentán a Mojoban történt meg a nagy esemény, össze is gyűlt egy szép nagy tömeg, amire az együttes igazán büszke is volt. Jó volt a hangulat, jó volt a társaság, az utcán csövező emberek között pedig volt, aki megszelídített egy galambot, s azzal a vállán feszített mindenkinek. Érdekes látvány volt!
-Az első Osztrova Sound X: többek között az is szokásunk moholi barátaimmal, hogy a Tisza egy nevezetes szegletén, ahol a gyümölcsösök sorakoznak, távol a falu fényeitől, vagyis az Osztrován töltünk egy fergeteges estét. Az a hely egy szép kis homokos part, fák alatt, a víz nyugodt, a szúnyogok lepnek, mint légy a ganét, de az összegyűlt társaság, s némi alkohol elég könnyen elvonja erről az ember figyelmét. Ilyenkor a környező kis falvakból összegyűlik a "legjava", Becséről, Pecellóról, Moholról, Adáról, s együtt a tábortűz körül fogyasztjuk, amink van, esti fürdőzést tartunk, vandálkodunk, vagy egyéb. Általában ilyenkor jönnek a szivatások, mert tudni illik ez a sokféle nép olyan összeférhetetlen, mint az azonos töltésű részecskék. Olyan ez, hogy senki sem bír senkit, de mégis mindenki bír mindenkit. Nehéz ezt elmagyarázni, mert ezt az értheti igazán, akinek születése óta élete részévé vált ez a falvak közti rivalizálás, de az oktatásnak köszönhetően mégis barátságot kötött "ellenségeivel". Pirkadatkor, mikor már mindenki mindenhol megtalálható volt ( volt, ki a fák közt, traktorban, földön, kukoricában feküdt ), barátnőmmel fogtuk magunk, s hazamentünk.
Ezeken kívül persze sok más is történt, már ha csak a tegnapi borozós-kártyázós esténket nézem, de a leglényegesebb bulik ezek voltak. Belegondolva a dologba, nagyon jó volt ez a nyár, de épp elég is volt ennyi. Mondjuk a mindennapi rutin csirkeetetés-itatás nem fog nagyon hiányozni az életemből! Igen, ezt is csináltam! Olyan jómunkásember voltam, hogy el se hiszed! Tehát ezért is ideje már, hogy váltsunk, hogy elinduljon az élet. Szombaton már újra Szegeden!
Remélem másokkal is hasonló jóságok történtek, mindenki elégedetten, boldogan és szerelmesen búcsúzik a nyártól, s nem nyafogva, hogy "cöhh megint suli, banyek!" ... ne csináljátok, ezt nem szeretem!
(Persze tisztelet a kivételnek, az újvidéki diákoknak, akik még októberig sziesztázhatnak, vagy vizsgázhatnak! Sok szerencsét!)