Tegnap

Hát kérem,Annuskában voltam... Nem is tudom,hogyan írhatnám körül. Társaságunk a szokott helyen ült a sarokban;a kivetítő előtt,vagyis az Annuska közepén,tőlünk picit idősebb ortodox testvéreink,és néhány velük egykorú,történetesen magyar nyelvű ismerősünk helyezkedett el. A sank körül is volt néhány idősebb ipse,és így volt tökéletes egy meccsnézés. Mindenki kezében,vagy előtte az asztalon egy üveg hűsítő,fincsi söröcske,tehát ez a megszokott Annuskabeli estéimhez képest,megapasis,sőt gigapasis,sőőőt TERAPASIS volt xD Tényleg,ilyen szinten még nem néztem focimeccset. Sőt,szinte soha nem is néztem focimeccset. xD És most,miután Ausztrália berúgta az első gólt,nem álltam ellen Eszter barátnőm kérésének,hogy menjünk ki az utcára. Elbeszélgettünk ott az élet nagyon nagy dolgairól,aztán sorra jöttek ki utánunk a többiek. Miután vége lett a meccsnek,lassan ők el is távoztak,Esztivel mi azért még beugrottunk egy sörre. Lassan eliszogattuk,felhoztuk a régi sulis emlékeket,és röhögtünk rajtuk egy adagot. Meg ugye nem maradhat el,hogy picit kedveseinkről is beszélgessünk,akik többnyire az idegeinkkel játszanak,de azért szeretjük őket... =D Olyan éjfél körül elsétáltunk az utcám sarkára,és leültünk az árok szélére tovább beszélgetni. Ahh Istenem,most gondolok bele,hogy mennyit képesek vagyunk mi beszélgetni xD Aztán még elkisértem egy sarokkal odébb,majd hazamentem. Ennyi lett volna. A meccs miatt sírok,még két nap múlva lesz csak szombat,ami miatt még jobban sírok,holnap pedig lesz egy számomra igencsak kedves osztálytársam szülinapja,amin sajnos nem leszek ott,s ez miatt még sokkal de sokkal jobban sírok! =( Ne nem mintha nem tudnék programot csinálni,de akkor is... De nem lopom én tovább a drága időt! (Arti)Csóka mindenkinek=D Pápá!

Mondd

Hova menjen az,
ki féli a szót?
Kit keressen az,
ki keresi a valót?
Hova fusson el,
kit üldöz a múlt?
S mondd:
én ki előtt nyithatok kaput?

Hova bújjon az,
kinek fáj a világ?
Ki viszi majd tovább
a segítség szavát?
Ki hordja majd hátán
értünk a keresztet?
S mondd:
hol van,ki már rég elveszett?

Nyár

Ugye,minden gyerek alig várja,hogy elérkezzen. Ámbár,ha elérkezik,senkinek gőze sincs,hogy mit kezdjen magával. Legalábbis ismerőseim körében sokan vannak így. És hát mi tagadás,én is evvel a problémával állok szemben. Itt ülök inkább,írok a blogomra,és hallgatom a drága testvérem szövegelését. Ez is csak a VB-vel fáraszt. Tejóisten! Muszáj,hogy minden pasinak legyen valami idióta mániája???xD Főleg a foci! ÁÁÁÁÁ!! Há de jól van,ha nekik ez ennyire fontos...de bár ne fárasztanának vele!! xD Na de legyen már valami értelmesebb téma ittend!Például krumpli! xD Áh,látszik,hogy már nagyon az agyamra ment ez a nyári szünet. Vagy inkább a bátyám? Inkább... Mah,mit bánom én,inkább lelépek innen. Nem birom tovább ezt a feszültséget! Túl nagy rajtam a nyomás! XD Nesze nektek egy snickers mosoly+ menő iskolapad:

Unatkozom

Épp a régi blogomat bújtam,így unalmamba merülve,a hőség elől rejtőzködve,és gondoltam jó volna már ide is biggyeszteni egy verset,már csak azért,hogy minél több bejegyzés legyen =D Na,hát akkor itt van egy jó régi. Egészségetekre:

Rettegek

Rettegek a naptól

mikor úgy ébredek

nincs mellettem semmi

mi árassza a meleget.

Rettegek a perctől

mikor szemembe se nézel

szótlan,érintés nélkül

életemmel végzel.

Rettegek attól

hogy homályba veszek

rettegek attól hogy

egyszer néklüled leszek.

Rettegek reggel

délben,s egész éjjel

hogy egy szavadtól szivem

hullik szerteszéjjel.

Rettegek,hogy

egy napon úgy ébredsz

hogy úgy érzed már

nélkülem is élhetsz.

Rettegek élni

hogy lesz majd ki feled

rettegek attól hogy egyszer

nem lehetek már veled.

Míly kellemes hőmérséklet!

Ahh,azt hiszem még bírom egy darabig,de már nem sokáig. Ez az átkozott hőség már egészségtelen! Ha nem lenne annyira fent a Tisza,lehet még fürödtem is volna. De neeem! Mert a Tisza most oly magasan csordogál,hogy a gát felét már nem lehet látni. Habár tegnap,miközben Zentán sétáltunk drágaságommal,láttunk egy emberkét,aki a temérdek kosz ellenére mégis megmártózott. Tisztelet neki! Én is megtenném szíves örömest...de inkább nem leszek paraszt xD Még az is megeshet,hogy eltolom végre a képem a medencére. Nem voltam már lassan két éve,és nem is terveztem menni. Túl elit hely az énnékem. =D Jobban szeretek természetes körülmények közt hűsölni,fák alatt,bokrok között,ahol nincs zajongás,se tömeg,ahol nyugi van,csend,nincs a "már megint valaki elfoglalta a helyünket" szöveg,nem kell félni a tolvajoktól,és a legszebb benne,hogy INGYEN VAN!!!! =D Ez van öcsém,aki csóró,az úgy is viselkedik. Igen,vérbeli falusi csóró leány vagyok én,de enyém a világ minden kincse:a barátaim,és a barátom! =) Na de ettől függetlenül,már tervezem,hogy lassan mégis felborítom a rendet,és elmegyek medencézni,vagy magyarul BAZENOZNI. =D Megnézem már,újult-e valamit,azóta,hogy utoljára ott jártam. Csak előtte még kéne venni fürdőruhát,mert amiket tavaly használtam,azok közül egy már kikopott és csúnya,a másik meg...hát...annak igazából semmi baja...csak...nem áll jól! xD Lényegtelen is,egyszer úgyis lekeveredek oda végre,csak a holnapot éljem valahogy túl! xD Eljött a nyári takarítási szezon,anyám meg ugye nagyon komolyan veszi az ilyesmit,mondhatni szívügye a rend és a tisztaság,tehát felnyaljuk a házat,és aztán már jöhet bármi,vagy bárki! Na ennyit gondoltam mára. Majd máskor többet mondok. Mára kiolvadt belőlem az energia,úgyhogy a viszont olvasásra!;-)

Ballag már a vén diák... =D

Ma volt a nagy Egészségügyis banda ballagása. Igazából nem láttam belőle semmit,de a készülődést a többi harmadikossal én is végigszenvedtem. Belesajdult a lábam,de nem baaj,a negyedikesekért mindent! Habár,szívesen bevágtam volna,hogy "NEHOGY IDESZARJAK!!",de aztán mégse... Kultúrált embernek kellett látszani. Fél2től háromig egyfolytában díszítettük a termet,meg 3x elpróbáltuk az előadást,amit eddig még el sem terveztünk,hogyan fog lezajlani. Igazából 15 perces kellett volna,hogy legyen,de mi 5 perc alatt simán lezavartuk az egészet!
Na de először is a terem:
Az ajtók,ugye meg voltak egy két helyen repedve,de kis kreatív osztálytársnőim megoldották,egy csodaszép "zöldség koszorúval" =D Kék és rózsaszín szalaggal kiírták a másik ajtóra,hogy 4/3,azt is körbedíszítették virággal,meg az ajtófélfát körberagasztották borostyánnal. Nagyon jól festett. Bent a padlóra,a padok közé rózsaszirmokat szórtunk egy-egy utat formázva,a padokon úgyszintén rózsaszirom-csomók voltak,közepükön egy-egy mécses,amiket,mielőtt bejöttek,meggyújtottunk. Emellett volt még az asztalon egy-egy szál rózsa mindenkinek,meg az ajándék,amit csináltattunk(Kis kerámia-lapok,amik úgy néznek ki,mint egy papírlap,alja és teteje felgöngyölítve,rajta pedig szöveg "Egészségügyi Középiskola Zenta 2006-2010",ráfűzve egy madzag,meg egy kis papírlap,egy idézettel,meg egy baba képével,mivel szülésznőket ballagtattunk),mellettük pedig az osztályfőnökök ajándékai. A Függönyöket behúztuk,Encsi mester rájuk fűzött néhány pici virágot,keresztbe pedig egy-egy szalagot ragasztottak ki. Gusztit,a suli csontvázát is kidekoráltuk szépen. Ő is kapott a kezébe rózsát,meg a szájába is,meg kapott borostyángatyát =D A táblára ugyancsak egy idézet volt felírva : "Senkinek sem kötelessége,hogy nagy ember legyen.Már az is nagyon szép,ha valaki ember tud lenni." (Alfred Camus)Meg hát a tábla teteje is ki lett díszítve borostyánnal,meg rózsával meg rózsaszín szalagokkal. Egyszerűen olyan romantikus volt bent a hangulat,hogy olyat még egy nyálas amerikai filmben sem lehet látni!!
Az előadásunk annyiból állt,hogy mikor bejöttek,Gizi bemondta,hogy írtam nekik verset,felolvastam,aztán elénekeltük azt a bitang jó nótát,hogy Ilyenek voltunk,amit látszólag a nagy többség is legalább annyira unt,mint mi.=D Aztán,mikor véget ért az ének,mi angolosan távoztunk,és mehetett,ki merre látott. Párunk épp a Mojo felé vezető utat látta,úgyhogy bevonultunk gyönyörűségessen,okossan! =D Ott elbiliárdozgattunk,iszogattunk,majd lassan-lassan szétszéledt a nép. Fél nyolckor felszálltam a Szedertranszra,és uzsgyí neki,de vesd el magad,hasajtottam haza! Azóta itt punnyadok. Lassan kéne már aludni. Többet ért volna elmenni valahova,de ilyenkor már kár ezen filózni... Na jó,kellemes,szép álmokban gazdag éjszakát!

Fáj a fejem! =S

Fáj ám,mint a qrv@ kutya! Miért?? Tegnap megjártam Adát egyszer oda-vissza,meg egyszer oda,ma meg egyszer vissza. De a legjobb,hogy ma még egyszer át kell mennem,meg vissza is jönnöm...pff! Betyárját! No azért ne gondoljátok,hogy ennyire nehezemre esik bringázgatni,hogy ennyitől megfájduljon a fejem. Neem,nem erről van szó. Azért fáj,mert az utak olyan szinten szarok,hogy a gyomrom felkavaródik,miközben haladok rajtuk. A járdák pocsékok. Mit ne mondjak,Moholon elég sok utcában betonozott út sincs! Pedig már egy-két éve ott kéne lenniük! meg volt a terv,meg állítólag a pénz is rá,csak...valaki ezt jóóól elfelejtette. És mi a legviccesebb ebben?? Van Adán nyilvános wc. Senki nem hallott még róla? Igenis van....csak nem üzemel. Pedig 1-2 milcsit ráperkáltak,az héccencség!Ja,meg van Moholon szemafor,ami beszél és minden szögből lehet látni,hogy kinek mikor van piros,sárga vagy zöld,vagy ki mikor tervez kávét főzni,ha netán bealudna munka közben. Na jó,ez utóbbi már enyhén is túlzás,de komolyan,ez a szemafor nagyon ultramodern,ahhoz képest,hogy ide,a Moholi "kikjúrt nagy" forgalmának közepére helyezték ki. Azért nem semmik! Ja és nagy végre a híd is elkészült,már csak az út hiányzik hozzá. Na mit fogok én röhögni,ha azon se lesz beton,még vagy két évig xD Jóó,nem fárasztalak tovább! Kellemes agyhalált! Pupák!!

Minden kezdet nehéz...

Az a baj,hogy szívesen írnék,csak nem is tudom,hol a fejem,hogy mit is írhatnék,vagy mit ne,vagy,ha mégis,miért,vagy ha nem,miért ne. Tudom,elég bonyolult,kissé bele is fájdul az ember feje,ha elkezd ilyesmin gondolkodni...Többet ér,ha inkább bele se kezdek =D De sajnos már késő,elkezdtem írni,remélem lesz is olvasó...de ha nem,hát sebaj! =D Majd írok magamnak.
Jó lenne valami ütős nyitószöveggel,valami érdekfeszítő hírrel,vagy valami kegyetlen verssel indítani,de sajnos most semmi sincs a tarsolyomban. De nem kell félni,majd lesz,csak az első lépés mindig nehéz =) Előbb-utóbb újra belerázódok a munkába,és minden olyan lesz,mint régen.Remélem =D Itt a nyár végre-valahára,időm lesz,mint a tenger!Igaz még két hét praxát le kell húznom,de nem baaaaj!!Bár a praxa az már semmiség. Pár óra a gyógyszertárban...nem hiszem,hogy mind a tíz napra lenne dolgom. Tavaly is öt helyett három napig voltam,a másik két napra meg ki kellett találnom,hogy mit csináltam xD A tanárnőnek is az a lényeg,hogy a dokumentáció hibátlan legyen,most hogy tényleg elvégezted-e a gyakorlaton,azt már a saját lelkiismereteddel tisztázd le. =D
Ma jó lett volna átugranom adára,hogy megbeszéljem,hogy,s mint lesz ez a gyakorlat,de hát előttem a nyár! Úgy ráérek,hogy nagyon xD Egész 11ig lustálkodtam,és tök jól esik.Az utóbbi két hétben nem volt sok alkalmam aludni,maximum az unalmasabb órákon.Sajnos,lökött tanáraink az utolsó pillanatban tudták meg,hogy nekünk 2héttel előbb véget ér a suli,és az utolsó két hétre sűrítettek be 2 dolgozatot,2dolgozatjavítást,5 ellenőrzőt,és rengeteg felelést,meg beszámolót.Garantált agyhalál volt mindenkinek!De tényleg! KÖSZÖNJÜK SZÉPEN,SUTTYÓK! De voltak még rosszabb dolgok is a kötelező felelések,ellenőrzők mellett. Pl aki javítani akart,és tanult is rá,becsületesen,volt olyan tanár(nő),aki nem volt hajlandó neki esélyt adni a felelésre.Egyik osztálytársam 3,66-ra állt. Ilyenre javítás NÉLKÜL megadják a négyest!! De ő még direkt megtanult néhány anyagot,hogy bizonyítsa,megérdemli azt a négyest.Jelentkezett,hogy na,szeretne felelni,erre a tanárnő azt mondta,hogy ESSÉLYTELEEEN!! Most komolyan,milyen félresikerült,elmeháborodott,bugyuta,agyhalott,- selejt tanár mond ilyet????ÁÁáá én már nem értek ehhez.Nem is futtatom rajta az agyam! inkább örülök,hogy végre nyár van,jó az átlagom,pénteken ballagtatok,és qrva jó lesz =D na csókolom!!!

Kedves jó napot kívánok!

Szóval így állunk. Új blog,új helyen... Hál'Istennek nem tűnt el a semmibe a régi,de azt sajnos nem lehetett úgy testre szabni,ahogy én akartam,tehát itt volt az ideje új helyre költözni. Ha még nem láttad a régi blogot,vagy láttad,csak szeretnéd újra látni,akkor ITT megtalálod!
Üdvözlettel,
Sári!