Informatíve:

Az alább olvasható bejegyzésekben írottak és az ismerőseimmel történő mindennapi események között ne keress összefüggést se hasonlóságot! Nem emberekről írok, hanem aktuális érzéseket, gondolatokat közlök, általánosságban véve a körülöttem élőket, fiktív személyekkel való beszélgetéseim által. Nem szeretném, ha a hátam mögöttről koholt történetek visszhangoznának a barátaimat illetve a családomat illetőleg! Köszönöm kedves megértésteket! Pacsi!

vasárnap, november 25, 2012

Mikor magammal beszélgetek

Egy újabb hét süllyedt bele a mélységes nagy semmibe. Túláradó buzgalommal utálom a vasárnapot ismét, a vele járó önsanyargató gondolatokat, hogy holnap egy új kínkeserves hét kezdődik, plusz a nap legnyomasztóbb része, az utazás még ott lebeg lelki szemeim előtt, az a két és fél-három óra tömény nagy semmi, mikor a zene tengerében ázva bámulom a mellettem elhaladó kilométereket. Ha máshova utazhatnék, nem bánnám. Jóval messzebbre onnan, mint ahova tart az a busz. Oda,ahova álmomban járok minden éjjel, és minden nappal,mikor elszabadulnak a gondolataim, mint vadlovak a réten. Olyan helyre,ahol még sosem jártam. Ott állok, látom,mit még sosem láttam, s érzem, mit soha azelőtt.

Koncentrálj, te lány, vár rád egy csomó tanulni való!!

Kipukkan a kis álombuborék, s a valóság ismét gúnyos vigyorával üdvözöl. Megnézem még egyszer azt a fényképet, aztán teszem a dolgom... Lassan ketyeg a falióra is,nehezen telnek a percek, s még hosszú napok állnak köztünk. Kell egy kis séta,meg egy szál cigi,s imígyen járva, füstbe burkolózva a hideg utcákon talán beindítja az agyműködést.

Tereld a gondolataid,leány!

Igyekszem, na, de nem olyan könnyű!Ha bár egy kockát kaphatnék a tábla csokiból, könnyebb lenne kivárni az uzsonnaidőt, hogy megehessem!

Tudom, de most ki kell bírnod! Ez csak az élet egy újabb próbatétele, amiben helyt kell állni. Várja, hogy bizonyíts. Képes vagy rá?

Van elég hitem!

Nagyon helyes! Most pedig tűnés! Tedd magad hasznossá!

hétfő, november 19, 2012

A mának küldöm ezt a verset :D

Kimondatlan gondolatok között ülök,
kimondott szavak savától őszülök.
Tekergőzik a félhomály fejem felett,
Istentisztelet zajlik a falak megett.
Fordulok egyet a hűvös éjszakában,
aludnék egyet a kedves karjában.
Fáradt szemem csillagokat keres...
Gúnyolj világ! Gyűlölj! Csak végre nevess :)

csütörtök, november 15, 2012

reményvesztett

kaparja a falat
mélyen belemar,míg
el nem törnek
görbült ujjai.
felborult a fedele a mának,
elporladt oszlopára hanyatlik.
elsötétült nappalok...
másutt virágzó rétek,
ugrándozó bárányfelhők,
lebegő gyerekdalok.
ott várnak az igazi angyalok.
de az éjjel elrejtette
a kanyargós utakat,
s a szél elnyomja
a hívogató zajokat...
magányában kaparja,
s csak kaparja a falat...

vasárnap, november 11, 2012

semmiség,csupán gondolkodom

Mikor a pezsgőből kiszabadul az utolsó buborék, mikor az utolsó csepp eső is felszárad, mikor az utolsó levél lehull, a homokvihar utolsó homokszeme elszáll, az utolsó száj is elhallgat, s az utolsó puskadörrenés is elhalkul... talán majd akkor nyugovóra térek. Addig meg sodorjon magával az ár... Sikítson és jajongjon a semmibe a világ! Aki engedi,hogy tudatlanná sorvasszák a jövő nemzedékét, megérdemli a kínhalált. Értéktelenné vált a jövő, haszontalanná a múlt. Egyetlen, de bár van kiút! Egy közös... két személyes út.

Újdonság

Ahogy nézem a lengedező leveleket a fákon,arra gondolok,hogy jövő hétvégére ez mind lehull és ismét ránk vár azok összeszedése,mint tegnap is. Alig várom... Gyorsan telnek a hetek... Túl gyorsan már! Egyik pillanat úgy suhan el a másik után,mintha meg se történt volna.Alig van idő élvezni a boldogságot...Furcsa érzés vette birtokba tegnap egész létemet.Kitaláltam rá egy jó kifejezést: Másnapos a szívem. Ez teljesen elmond róla mindent.Mintha új dimenzióba léptem volna, annyira szokatlan még.Új fejezet, új történet, új önmagam... és egy új Dallam, mi végigkíséri a napjaimat. Egy teljesen átélt gitárszóló, mibe a zenész beleadja minden tudását és érzését. A lábdob végtelen pörgése,mely átjárja az ember minden tagját, amit még a lelke is megérez. Vagy ha más szemszögből nézzük, mint a reggeli első kávé cigarettával. S miután megszűnt,elmúlt,jön az érzés, hogy még kell, de már nincs. Ilyenkor másnapos a szív. Túladagolás utáni hiány. Nem kellemes, de mégis jó! :) Új, érdekes és jó! :)

hétfő, november 05, 2012

Ó,az átkozott eső.... vagy mégsem?

Eleredt, s dermesztő a szél,
ázott a föld, az út, minden fedél.
Már nem szomorodom ha látlak,
önts el,zuhogj,árassz!
 Mosd le a piszkot mindenről,
tisztítsd meg a levegő molekuláit,
töröld le az arcomról a nyugtalanságot.
Ess! Soká! Míg a föld nyeli,
s még annál is tovább!
Öleljen és szorítson magához
a jéghideg fuvallat!
Érezni akarom... és táncolni!