Görbe betűk folynak ki a számból,
képek vibrálnak a tükörben.
Hajam kócban lógva táncol,
nyöszörgő ajtó csukódik mögöttem.
Kiesnek fejemből zagyva gondolatok,
s még várnak emésztendő papírhegyek...
Káosz van, kiáltom: HOL VAGYOK?
Melyikhez nyúljak előbb? Mit tegyek?
Halvány remény is még távoli.
Ágynak dönt majd a végkimerülés.
Két óra múlva majd ideje lesz kelni,
folytatódhat az okító kínszenvedés.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése