Jó dolog abban a hitben élni, hogy mindennek értelme és célja van ezen a világon. Még annak is, ami úgy üt pofán, hogy meg se tudsz szólalni. Egyszer majd hasznát veszem annak, amit tőled tanultam...
Felkelt a napja a feledésnek.
Elkárhozott a csillogó szempár egy perc alatt.
Sötét lett benne a régi szellemek
fenséges képe.
Számít-e bármit is, ha gyűlölsz,
de csendre inted a szádat?
Számít-e bármi egyáltalán?
Számítottam-e valaha is....(?)
Mit ér majd az élet,
ha a sír fölött majd nem sír senki?
Én akkor már messze leszek.
Talán magam, talán nem.
A múltnak itt ezennel vége.
Talán én voltam az egyetlen,
aki még várt valamit.
Nem kellett volna bolondnak lenni.
Ezt a dobozt végre el kell tenni
félre, vagy fel a padlásra.
Senki többé ne lássa.
A mesének vége.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése