Még csillog a nap a horizonton,
bágyadtan integet a szél,
Egy sötét,öreg fa ágáról
holtan lehullott egy levél.
Egy macska játszva letámadja,
dobálgatja,s pofozza őt,
nézem őket, s a félhomályban
csendben elhagyom az erdőt.
Felsejlik a kékségben egy-két
pislákoló csillagkép,
Nyugovóra látszik térni
a tófelszíni tükörkép.
Kopaszodó lombok között
az éj vadásza tekint rám,
méltósággal, lágy basszusban
hívja párját mély hangján.
Elmerengek a csendben sétálva,
gondolataim százfelé járnak.
Fájdalmasan dobban a szívem...
Vége lett egy újabb nyárnak...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése