Oximoron

Amikor először meghallottam ezt a szót, azt hittem valaki büdösül tréfát akar velem űzni, mert bizony ilyen szó a világon nem létezik. Rá kellett jönnöm végül, én vagyok az alul művelt, szégyenletes tudatlan, mert igenis jelentéssel bír ez a szó, méghozzá igen érdekes. Rágugliztam, ahogy az rendes huszonegyedik századi bekockult fiatal leányhoz illik, s Wikipédia, a diákok megmentője, kiadott egy igen jól megfogalmazott magyarázatot reá:
Az oximoron (jelentése elmés-ostoba) retorikai-stilisztikai gondolatalakzat, amely egymást kizáró, egymásnak ellentmondó fogalmakat foglal szoros gondolati egységbe. Általában jelzős szerkezetben jelenik meg mint ellentét a jelző és a jelzett szó között, de gyakorta ellentétes fogalmak összekapcsolásaként is. Köznyelvi példák: élő halott, rettentő jó, halk sikoly, békehaderő, objektív vélemény, stb.

Nos, hogy a parasztéletből, két kapálás közül kiszabadult, gép elé vetett szomszéd Rózsinéni is megértse, mit is szeretne ez jelenteni, elmagyarázom, egyrészt, mert kiváltképp jól értek a komplikált megfogalmazások hétköznapi nyelvre való fordításában, másrészt meg, mert kib@szott jófej vagyok! Íme hát: ELLENTÉTES JELENTÉSŰ SZAVAKAT HASZNÁLUNK EGYMÁS MELLETT HARMÓNIÁBAN. Köszönöm a figyelmet!

Ami a lényege vóna ennek, hogy ezt a szót így szépen kielemeztük, meg minden, hogy ugyebár van nekem ez a hatalmas rockstar bátyám, akinek van ez a nagyon híres bandája a PRISON (nem fonetikusan ejteni,kérem, nem prájszon, nem is prizsön, hanem szépen artikuláltan,ahogy azt illik, inglissül). ÉÉés ez a banda ugye együtt van már jóóó hosszú ideje, s az első albumuk, a Fény hatalma (dobok is egy képet, ni)

egy éve készült el, s azóta száguldottak Vajdaság minden meghódítatlan zugába, ahol természetesen nagy rajongótáborra tettek szert. Saját számaik mellett feldolgozásokat is tartogattak a repertoárban, hogy minél színesebb legyen az összes koncert. Az utóbbi időben viszont elbújtak a szemek elől, sejtetve, hogy itt bizony valami készül. Én, mint bandatag-testvér, tudtam jól, hogy nagy dobásra készülnek, méghozzá kiadni egy új, friss és ropogós albumot, tele az újszülött művészi alkotásokkal, s most, hogy Áron megkért, megtiszteltetésnek érzem, hogy írhatok róluk (na jó, ne szálljatok el magatoktól :P ). Ennek a bizonyos fingerbang-nek (újal-bumm) lenne a becsületes neve az Oximoron, mely ezen a csodaszép fényben fürdő napon jelentette meg magát a közönségnek. Aki kíváncsi rá, hogy miért, az legyen szíves, szánjon rá időt és hallgassa meg a számokat, itt:

No, erről van szó! Szeretni fogod, én meghallgattam minden számukat, mind igencsak fülbemászó nótácska, plusz, aki szereti Leandert, külön figyelmébe ajánlom hogy a Viharom tavaszom c. szerelmetes kis nótát is játsszák, melyben Gömöri Eszter mutatja be hegedűjén, mennyire tehetséges és virtuóz :D Ezen kívül Raffai Éva is kivette a részét, a Fordított világ című számban énekel.
Szóval, ha engem kérdeztek, szerintem nagyon jó, persze lehet, hogy szánalmasan elfogult vagyok, de b@sszátok is meg, ha nem tetszik :D Alkossatok róluk véleményt, szóljatok hozzájuk, legyetek fanok, gyertek koncertre... ömm... mit mondhatnék még... Nem is koptatom a billentyűzetet, megyek teázni!