Informatíve:

Az alább olvasható bejegyzésekben írottak és az ismerőseimmel történő mindennapi események között ne keress összefüggést se hasonlóságot! Nem emberekről írok, hanem aktuális érzéseket, gondolatokat közlök, általánosságban véve a körülöttem élőket, fiktív személyekkel való beszélgetéseim által. Nem szeretném, ha a hátam mögöttről koholt történetek visszhangoznának a barátaimat illetve a családomat illetőleg! Köszönöm kedves megértésteket! Pacsi!

szombat, február 25, 2012

Kedves jó estét

Volt itt egy kis átalakítás, mert állítólag látáskárosodást okozott a sötétség a blogon. Ezúton elnézést kérek! A mostani stílust magamon teszteltem, s úgy gondolom, megfelelő, nem erőlteti meg túl a szembogarakat. Nos, van mit mesélnem... Hol is kezdjem... Ja, igen! Kedd este volt Jate klubban Paddy and the rats koncert. Volt ebben egy-két dolog, ami még mindig elég furcsa nekem. Már egyáltalán az, hogy miért pont a Jate klub? Mert a diszkókban a techno, meg az TV által nyomatott zene szól, nem ír punk... Kissé sem illett oda, de végül is nekem mindegy volt, csak hadd legyen egy kis zúzda. Aztán a következő dolog, amit még mindig nem tudok megemészteni, hogy miért kezdődött a buli már 9kor? Jó, azt vágom, hogy volt előzenekar, meg minden, de akkor is, nincs az egy kicsit korán? Ahogy megismertem a Szegedi éjszakai életet, itt a bulik többnyire éjfél után kezdődnek és hajnalig eltartanak. Ááámbár egy koncert már 9kor elkezdődik?  Ez így nem logikus... Aztán úgy gondoltam, hagyom a picsába az agyalást, és inkább elmegyek fejet rázni. Jó sok embernek mondtam, hogy jöjjön, de egyszer csak közbeszólt a karma. Először egy haver mondta, hogy mégsem akar jönni. Na nem baj, leszünk még azért sokan! Aztán, mikor kiderült, hogy 9kor kezdődik, egy barátnőm is lemondta. Eeez még mindig nem baj, de most már a jó k!*%a élet, elég legyen! Mindezek után még a bátyám is lekéste a buszt. Ebben a pillanatban dőlt el, hogy nem megyünk bifórra inni, hanem majd itthonról elslattyogunk. Kábé 15perccel az eredetileg betervezett indulás időpontja után az a barátnőm is lemondta, akivel eredetileg terveztük az egész estét. Hogyaza retkes szájbab@szott öreganyádat hátbaveregetős texasziláncfűrészes kúrálna ki a negyven fokos lázból, a teringettét neki! Éreztem azért, hogy ez egy jel, nem kéne most már erőlködni, maradj otthon a picsádon, készülj fel a holnapi napra inkább, hasznosabb lesz! De nem, inkább dacoltam a saját jóslatommal, amit tudom, hogy mindig beválik. Női megérzés ez, vagy mi a franc... Mindegy, a lényeg, hogy teljes erőbedobással ellenkeztem önmagammal, harcoltam belül, hogy igenis jó este lesz ez! Elmentem a bifórra egymagam. Piát venni úgy éreztem, már nem lesz idő, meg se birnám inni. De, lásd, mily kedves uram van, kaptam sört. El is zúztunk onnan a koncertre, ami hatalmas buli volt, de fájt is, mert csúnyán pogóznak az emberek. A hazafelé út már nem volt ily kellemes. Egy hullarészeg vallomása, még úgy is, hogy tudod, nincs magánál, képes elrontani még egy elejétől király napot is, nemhogy egy ekkora nagy rakás teveganéjt, mint ez a keddi volt. Azon kívül meg is fáztam, úgyhogy double trouble! F@sza, azóta is vedelem a téjját, eszem a vitamin Cét, és várom a megváltást. Lenne még mit írnom, de majd holnap. Mára elég volt ennyi! A viszont lámpásra!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése