Szombat este zöld színbe borult az adai Rage nevű szórakozóhely és minden odaérkező ember. Nem azért, mert itt a tavasz, hanem Szent Patrik nap lévén ír bulit csapott a nép.
Érdekességek: kockás szoknyák (fiúkon), rengeteg zöld blúz, ír zászlók, ír gulyás, ír kávé (ami különben máskor is kapható), zöld szakállak, ZÖLD SÖR!!!
Szüleimmel mentem, ami egyeseknek magát a világvégét jelenti, de ámberek, az én szüleim akkora királyok, amilyenek a ti szüleitek soha, de soha nem lesznek! Némi "frissítő" után olyan buli kerekedett a kis helyiségben, hogy beleremegett az univerzum, a társaság meg olyan zöld volt, hogy nem csak a greenpeace, de még Yoda mester is megirigyelte volna! Igaz, hogy nem élő zene ment, mert a Rage olyan kis hely, hogy egy teljes dobkészlet nem férne be, nemhogy egy egész együttes, de a hangulat oly felhőtlen volt, mintha tényleg egy koncert közepére csöppentünk volna. Ugráltunk, karonfogva, körbe-körbe táncoltunk, a fiúk úgy megpörgettek, hogy az szinte már szédítő! A zöld itóka pedig folyt minden irányba, legjobb esetben az emberek torkán lefelé. Egy-két korsó, igaz, megsínylette az erős koccintásokat, de egyéb durvaság, vagy rongálás nem történt. Az emberek szerették egymást, jól érezték magukat, idősek is és fiatalok is egyaránt!
Szóval ez az este felülmúlt bármilyen drága fesztivált, mert ez a szűk kör, akikkel voltam, megteremtettek egy olyan világot, ahol az ember csak jól érezheti magát. Aki az este elején még szomorú volt, az is önmagából kikelve ugrált, nevetett, táncolt... Anyámat is megtáncoltatták rendesen, apám meg engem. =D Egész családias volt az egész. Legutóbb 2004ben buliztunk ekkorát, akkor is lagziban... de eeez... oltári volt!
A hátránya a bulinak egy enyhe másnap és szegényes vasárnapi ebéd volt, de úgy érzem, megérte elráncigálni az ősöket! =D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése