Informatíve:

Az alább olvasható bejegyzésekben írottak és az ismerőseimmel történő mindennapi események között ne keress összefüggést se hasonlóságot! Nem emberekről írok, hanem aktuális érzéseket, gondolatokat közlök, általánosságban véve a körülöttem élőket, fiktív személyekkel való beszélgetéseim által. Nem szeretném, ha a hátam mögöttről koholt történetek visszhangoznának a barátaimat illetve a családomat illetőleg! Köszönöm kedves megértésteket! Pacsi!

csütörtök, szeptember 02, 2010

Csak neked Tönkim!

Hogy ne szomorítsalak el végleg drága téged,Tönkim,úgy gondoltam,bevetek valami humorosat is ebbe a blogolásba. Sokat gondolkodtam,mit is írhatnék,ami minőséges,eladható,vicces és még tetsszen is neked. A mai napot ha átelemzem,szerintem kezdésnek nem is lesz olyan rossz! =) Az eleje ugye úgy indult,hogy illegálisan dohányoztunk a park területén,és figyeltük a baglyokat és mókusokat,nehogy valamelyiken kamera legyen,és lebukjunk. =D Közben meg ugye örültünk,hogy újra látunk Téged,mivel rejtélyes okok miatt tegnap nem jelentél meg. =( Az első két órában semmi érdekes nem volt. Oszi diktált,mi meg írtunk,mint Petőfi. No,de a hittan... Hát ő sem változott semmit. DE MI SE! =D Próbált terelni minket a hit,meg a templom,meg az ilyenek irányába,de aztán az ifi szidalmazásával elhúztuk az egész órát. =D Ilyenkor tényleg látszik rajta,hogy próbál úgy nézni,hogy érdekli,meg mosolyog,csak kissé erőltetetten,de a szemei elárulják,hogy rohadtul zavarja,hogy nem az ő témájáról beszélünk,hanem csak mondjuk és mondjuk a magunkét... De hát ez minket nem túlzottan zavart. =D A gyógyszer Marissal újra találkozni egy élmény volt. Szokása szerint annyit jártatta a száját,hogy az valami fenomenális. Ebből az órából születnek mindig a legütősebb beszólásaink(főleg Zolinak). Ma is összejött egy-kettő,pl: phosphas-ból lett foszfasz,meg ezt a Mariska már fokozta is,mikor rajzoltunk: "Ez a kis rész így föláll,ha már itt vagyunk,hogy ez foszFASZ!" Hát,nem normális. xD Ezek után már csak az oldalak kitöltésével foglaltuk le magunkat,ami nem volt egy kéjutazás,de még élünk. Végül aztán mehetett mindenki,ahova akart...

S végül még pár vicces kép,hogy derülj,meg más is =)

Egyet a nyári szülinapok emlékére:



Egyet,hogy vele együtt mosolyogj:



Egyet,hogy a homlokodra csaphass,mert ez már sok:



És egy,mert mi perverzek vagyunk...:



Remélem ez már nem szomorított el,hanem egy kis színt vitt az életedbe. =D Remélem olvasod máskor is! Én igyekszek majd sokat írni,osz' jó lëssz!=D

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése