Úgy esett, hogy végre eljöttek idesanyámék megnézni, hogy kenik vágják csépelik a témát a színpadon bátyámék együttese ( a már régebben említett Prison ), akik a Fekete bárány-nyal léptek fel tegnap. Tizenegy körül kezdtek bátyámék, a régi jó klasszikusok mellett bemutattak egy-két új számot a várható új lemezük repertoárjából (igen,majd lesz olyan is). A közönség száma nem volt egy fesztiváli nagyságú, mondhatni elég elvétve voltak emberek, de azok mind odatettek neki, összekarolkozva ugráltak és buliztak, egyik másik még egy lightos pogót is megejtett a háttérben. Idesapám is megközelítette a népet, egyik számra vele ráztam a fejem! Anyu a háttérben figyelte az eseményeket, szelíden,de büszkén. Bátyám, az a jóédes, egyik számnál,amit mindenkinek küldött, kiemelte őket, hogy még nekik is küldi a számot,merthogy ott vannak. A "nagy közönség" egyből lázasan keresni kezdte őket. :D Ritka az ilyen partyarc szülő (nem mintha ezt nem mondtam volna már el máskor....). Egyik kedvenc számom, az Angyalok álma c számnál a másik együttes szintise (név szerint Szintiboy) is beszállt, megcsillantotta billentyűs tehetségét(később pedig övéivel folytatta). Utolsó számuk egyik legnagyobb rajongónak, Rékakomának szólt, a jól megszokott Only for the weak. Bátyám fején meg a Burger Kinges korona... Csuda egy élmény volt! :D
Némi szünet, és frissítő nedü elfogyasztása után folytatódott az este a Fekete bárányokkal. Ők más stílusban utaznak, de számaikat mindenki jól ismeri. Rengetek ismert számot játszottak más ismert együttesektől, előadóktól is, mint pl a Hűtlen, Kölyköd voltam és hasonlók. Az ő felállásuk igen tarka volt, első számuknál Julián énekelt, egyik-másik számnál bátyám is beszállt, meg egy csávó, akit nem ismerek, de többnyire azért a jó öreg Rockstar, Szánkó Jimmy bátyánk aranytorka eresztette metál hangját. A közönséget is bevonták az énekbe, felém is sűrűn tekintett a mikrofon, ami persze még jobban felpörgeti a hangulatot. Táncolás és ugrálás váltotta egymást, majd egy-két visszahívás után vége lett az estének, legalábbis számunkra.
A kicsi létszám ellenére a hangulat olyan volt, amit semmi nem tud felülmúlni. Azt hiszem erre mondják, hogy L'art pour l'art. :) Élveztem az utolsó percig!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése