Informatíve:

Az alább olvasható bejegyzésekben írottak és az ismerőseimmel történő mindennapi események között ne keress összefüggést se hasonlóságot! Nem emberekről írok, hanem aktuális érzéseket, gondolatokat közlök, általánosságban véve a körülöttem élőket, fiktív személyekkel való beszélgetéseim által. Nem szeretném, ha a hátam mögöttről koholt történetek visszhangoznának a barátaimat illetve a családomat illetőleg! Köszönöm kedves megértésteket! Pacsi!

kedd, április 10, 2012

Locsoljon meg téged a tűzoltó!

A szokásos nyakonöntéssel kezdődött a reggel. B@ssza meg a jó szokás! Nagy sürgésforgás fogadott kint, mikor átbaktattam a mosdóba, a tv-ben meg Micimackóék keresték a Zelefántot. Anyuék ma is készülődtek templomba menni. Nagy a buzgóság! A tisztaság már szinte természetellenes, de anyámnak van az az egyedi szokása, hogy ha csak sejtése van arról, hogy vendég jön a házba, akkor annak minden négyzetcentiméterét háromszor sterilizálja. Féltem, hogy még elcsúszok a tükörsima padlón... Ettől eltekintve egész kellemes reggel volt, szép napos idő volt, de még kifejezetten k*!rva hideg. Ezért is állt meg bennem az ütő, mikor megláttam a legeslegkedvencebb osztálytársaimat, összekarolkozva az ajtó előtt. Olyan hangtalanul jelentek meg, hogy még a kutya se vette őket észre (nem ugatott az a büdös dög). Kimentem szendén, rettegve várható sorsomtól, DE ezek a kis figyelmes gallérok, voltak oly kedvesek nem kitenni leányismerőseiket egy újabb lázban égő takonytengeres infulenyzának, s otthon hagyták a vödröket, szódás-szarokat, ezzel irtó boldoggá téve picinyke szívemet. Na de amit előadtak... locsolóvers gyanánt... én össze sz@rtam magam xD


Ez után megkérdezték, hogy szabad-e locsolni... Hát behaltam nekik, de ha már eljöttek, hadd locsoljanak, azt igyanak, egyenek, ami beléjük fér. Itt is voltak jó sokáig, míg a söröcskéjük el nem apadt, addig meg minden irányból b@szogatták Patust, Gyulám felhívott egy embert, azügyben, hogy az eladó autója után érdeklődne... húsvét hétfőn... GYULAAA! xD Miután elmentek, gondoltam elrakodok, mosogatok, mert attól, hogy anyám nincs itthon, látszata még lehet neki. Kiraktam a spejzban az üres üvegeket, pótoltam a hiányzó sütidarabokat a tálakról (mert hogy ezek zabálnak, mint állat), kiborítottam a hamutálakat a szemetesbe, s vittem is őket gyorsan kimosni. Hanem az ügyes fejemet áldja meg a jóisten, ahogy elmostam, úgy parányi szilánkokra is törtem az egyiket. És ekkor toppan be a vendég... öreganyámék és keresztanyám... na de most vátáfákk ken áj dú booozmeg??? Gyorsan kimentem, leültettem, kínáltam őket, és már kezdtem is készíteni a kávét, de hazaértek anyuék, akiknek még el kéne magyarázni, hogy összetört egy hamutál a fürdőben és mi az apjaf@kszáért nem azt takarítom éppen föl. Akkor kaptam némi segítséget, azt le is nyugodhattam. Tata után már csak unokatesók (kettő) locsoltak meg, plusz nagybátyám fröccsentett rám némi vizet, cserébe vigyázhattam a kislányra, amíg a felnőttek kint trécseltek. Nóca, kedves unokatesóm, pár éves, hiperaktív, és imád mindenhova ugráltatni. Percenként váltották egymást a rajzolások, kockázások, ágyonugrálások, bobath-labda rugdosások, Micimackó-nézések, és egyéb szórakoztató, engem meg kimerítő elfoglaltságok. A legjobb meg, hogy nem mehetek tőle el indokolatlanul 2 méternél távolabbra, mert utánam jön. =D Nagyban rajzolt, mikor eszembe jutott, hogy a szobámban van a mobilom, gyorsan bementem érte. Felvettem az ágyról, megfordulok, kiccsaj már a tövemben van. =D Nem zavar, egyáltalán nem erről van szó, csak nem vágom, miért. =D 

Nos ez a nap sem volt épp a legizgalmasabbak egyike, örülök is, hogy elmúlt.


Köszi minden egyes szagot fiúk! Így tényleg sokkal jobb! =D


Egyetek sonkát!......Meg light szalonnát!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése